Ragyogó útmutató a jobb és gyorsabb tanuláshoz

Van valami univerzális trükk, amivel gyorsan és fájdalommentesen lehet megtanulni valamit? Szóval még nem tudjuk. Tudjuk, hogy a Focus segít a tanulásban azáltal, hogy növeli az agy termelékenységét. De felfedeztünk néhány figyelemre méltó tanulási módszert is, amelyek meglepően hatékonyak. És persze nem tarthatjuk magunknak. Olvassa el, hogy az intelligens tablettákon kívül mi segít még tanulni:

Megjelenítés
Képzelet a jobb memóriaért

"A fantázia fontosabb, mint a tudás. Az intelligencia igazi jele nem a tudás, hanem a képzelet.” (Albert Einstein)

A különféle típusú iskolákban az egyik hatékony tanítási módszer az ún. tapasztalati tanulás . A diákok közvetlenül a laboratóriumban végeznek egy kísérletet, és megnézik, hogyan lépnek kapcsolatba egymással a részecskék a Brown-mozgás során. Így megértik a diffúzió és az entrópia alapjait. De nem csak azt. Az agyban összetett kép alakul ki. Tartalmazza a jelenlévő osztálytársakat, hogy éppen mit viselnek, egy furcsa vicc, amit a tanár roppant az óra elején, és az antenna, ami kilóg a kabátzsebéből, és senki sem tudja, miért. A teljes kép az emlékezet részévé válik, amellyel a Brown-mozgásról szóló információk beíródnak a hosszú távú memóriába. Amit átélsz és amit a saját szemeddel látsz, azt jobban megérted és könnyebben emlékszel rá.

Ezt a bevált módszert a képzelet átalakíthatja az otthoni tanulás során . Amikor Prokop Holý hősies csatáiról olvasol a lipáni mezőn, képzeld el, hogy ott vagy vele. Te vagy, akit bádogcuiras véd, minden lökését átéled, te találod magad pályán a műholddal együtt, és látod a Föld téridejének kúpos görbületét. Jelenleg Ghánában élsz, és egy napsütötte ültetvényen szüretesz maniókát, a kertben bulit készítesz osztálytársaidnak, és ki kell számolnod, hogy elfér-e egy asztal a székek között... Jöjjön a saját példája a amelyhez használhat egy adott matematikai képletet, egy anyag kémiai tulajdonságát vagy egyéb információt, képzelje el magát a tanult helyzetekbe.

A képzelet megkönnyíti a betanult tartalom reprodukálását . A leírt asszociációs módszer kihasználja a kontextuális tanulás előnyeit , a konkrét információkat összekapcsolják, majd jobban felidézik. Ha a probléma mélyebb megértésével kapcsolatos problémája mélyebb, a YouTube, a Netflix és más csatornák segítenek a vizualizációban – keressen egy dokumentumot, amely a nehezen viselt problémával foglalkozik.

A képzelet jobban megjegyezhető, és tovább viheti a sikerhez vezető úton, mint az őszinteség.

Reflexiós tesztelés és visszajelzés
Próbáld ki magad!

Szánjon időt a reflektív tesztelésre. Minden tanult bekezdéshez írjon egy-két kérdést tanulás közben. Ha végzett a tanulással, nézze át a kérdések listáját, és válaszoljon rájuk. Csak a kérdések lejegyzésével növeli az esélyét, hogy megjegyezze őket. Gyere vissza holnap és egy hét múlva újra a "tesztedre". A teszt visszajelzések javítják a memóriát. A barátokkal és osztálytársakkal folytatott megbeszélések szintén hasonló célt szolgálnak majd . Hívjon, írjon és beszélgessen a témákról.

SRS – osztott ismétlési rendszer az alkalmazásban
Nem kell mindent megismételni

Az SRS (spaced repetition system) egy memóriaalgoritmus, amely az úgynevezett fázisos ismétlésen alapul . Nagy sikerrel használják olyan szókincs és tények tanításakor, amelyeket nem tudsz logikusan levezetni. A felejtés Ebbinghaus-görbéje szerint az információ 50-80%-át néhány napon belül elfelejtjük. Ha nem térünk vissza hozzájuk, az agy nem tartja fontosnak, és hulladékként válogatja szét. De ha megismételjük őket, akkor meggyőzzük az agyat, hogy fontosabbak számunkra, és megtartja őket. Hogyan lehet ezt a folyamatot tudatosan támogatni?

Az SRS-módszert pontosan erre tervezték. Lehetővé teszi az ötletek hatékony tárolását a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába azáltal, hogy intelligens időközönként "mentést" készít . Abban a pillanatban, amikor alig emlékszünk a névre vagy az évszámra, újra eszünkbe jut. Tehát valójában idővel terjesztjük emlékünket. Lehet, hogy ismer egy másik tanulási módszert - a kártyákat. A kártyák egyik oldalára írjuk a kérdéseket, a másikra a helyes válaszokat. Ezután a kártyák segítségével teszteljük magunkat. Az SRS módszer valami hasonló, de a tesztelés okos módon történik. Az algoritmus másodszor is csak arra tér vissza, amire még mindig nem emlékeztünk. És azzal, amire emlékszünk, nem vesztegetjük az időt. Az SRS így optimalizálja a tanulási időt . Szókincs, dátumok, állapotok, minták, nevek... nem tanuljuk meg újra. A listájuk minden ismétléssel rövidül. Ráadásul az algoritmus kitalálója, Piotr A. Wozniak zseniálisan szabta meg az információk újbóli biztonsági mentésének intervallumait, ami még hatékonyabbá teszi a módszert, amint azt számos tanulmány is megerősíti - a tanult tudás hosszú távú megőrzése. akár 200%-kal javul.

Talán az a legjobb ebben a módszerben, hogy ma a beépített SuperMemo algoritmussal rendelkező alkalmazásoknak köszönhetően a lehető legteljesebb mértékben használhatja . Ezek közül a legnépszerűbb az Anki , amely Android és iOS verzióban is elérhető. A válaszaid alapján az alkalmazás megjósolja, hogy mi okozza a legtöbb gondot, és ez alaposabb ismétlésre kényszerít. Ingyenes, és az oktatóanyag cseh nyelven is elérhető . Jelentős népszerűségnek örvend az egyetemisták körében – a lelkes felhasználók azt állítják, hogy akár 20-szor gyorsabban tanulnak vele. Leggyakrabban idegen nyelvek oktatásában használják. Ha az alkalmazás nélkül szeretne maradni, készítsen tesztkártyákat (flashcardokat), tegye el azokat a kártyákat, amelyekre még nem tud válaszolni, és 7 és 20 naponta térjen vissza hozzájuk.

"Ha meg tudsz tanulni valamit, akkor rájössz, hogyan." (Terry Pratchett)

Feynman technika
– Ezt most próbáld meg elmagyarázni valakinek!

Van otthon egy bűnbak, amellyel tesztelheti, mennyire tanult meg valamit? A híres fizikus, Richard Feynman módszere elsősorban olyan elvont tantárgyakra alkalmas, mint a fizika vagy a matematika. Ha jól akar emlékezni példákra és konkrét jelenségekre ezekben a tudományokban, meg kell értenie őket. De a módszer nem vész el más tantárgyaknál sem. Könnyen megtudhatja, hogy jól értette-e a témát, ha maga megpróbálja elmagyarázni valakinek. 

Interleaving
Védelem az agyi kiégés ellen

Ön is nehezen tanul meg egy témát, mert túl monoton? Például a harmincéves háború. Harminc évig tartott, de talán minden nap történt valami, amit legalábbis a történészek szerint tudnia kell. Az interleaving azt jelenti, hogy "összeszedő", és valójában különböző területek keverését jelenti . Ugyanazt nem tanulod meg újra és újra, de a konkrét adatok értelmesebbek a kapcsolatoknak köszönhetően. Az úgynevezett A kontextuális interferencia könnyebben megjegyezhetővé teszi az információt, és jobban felhasználhatja azokat.

Hogyan néz ki az interleaving a gyakorlatban? Ha például a harmincéves háborúról kell tanulnia, nézze meg, mi van az akkori Amerikáról szóló tananyagban. Ismerje meg, mi történik egy ideig Európában és egy ideig Amerikában. Kontextusba helyezzük a dolgokat, és az összképből hirtelen nagyobb biztonsággal és gyakran érdekesebbek az egyéni információk. Matematikában ne egy problématípusra koncentrálj, hanem próbálj meg három különböző, az év során elsajátított eljárást alkalmazni egy gyakorlati feladat megoldására.

Oktatás és kollektív szimuláció
Nem kell mindent magadnak csinálnod

Ha valami nagyon megakad a fejében, nem szégyen saját oktatót felvenni. Mindenki ezt csinálja az edzőteremben, akkor miért ne matekból? Válassz egy aktív személyiséget, akivel szórakoztató lesz a tanulás. Valaki, aki azonnali visszajelzést ad. A saját tanároddal könnyebb a tanulás, és vele nehezebb halogatni is. Ha valamilyen oknál fogva nem szeretne órákat eltölteni egy másik "professzorral", próbáljon megegyezni az osztálytársaival, és időről időre szimuláljon egymással teszteket vagy vizsgákat. Konzultáljon és támogassa magát. Állítsatok össze közösen egy vicces matematikai feladatot vagy saját tudáspróbát.