Van hatása a magnézium alacsony szintjének az öregedésre?
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag az emberi testben. Százféle enzimet aktivál, amelyek részt vesznek a sejtekben zajló összes fő biokémiai és anyagcsere-folyamatban. Fontos szerepet játszik a DNS- és fehérjeszintézisben, a sejtek energiatermelésében, a sejtosztódásban és -növekedésben, az idegi impulzusok továbbításában, a váz- és szívizom összehúzódásában, a csontok növekedésében és mineralizációjában, valamint az immunrendszer működésében. Hiánya hatással van az öregedésre, és az öregedés is hatással van a magnézium szintjére.
Miért alacsony a magnéziumszintünk?
Az ajánlott napi adag 375 mg. Sajnos azonban a legtöbben nem érjük el ezt a mennyiséget pusztán étrendünkkel. Az egyik fő oka annak, hogy kevés magnéziumot tartalmaznak az ételeink, az a tény, hogy a mezőgazdasági talaj egyre szegényebb az alapvető ásványi anyagokban, és a magnézium elvész a gabona feldolgozása, az élelmiszer-előkészítés, sőt, még a főzés során is. Tehát még egy kiegyensúlyozott étrend mellett sem biztos, hogy elegendő mennyiségű magnéziumhoz jutunk.
A szervezetben található magnézium teljes mennyiségének körülbelül 50-60%-a a csontokban raktározódik.
Magnézium és öregedés
A magnéziumszint az életkor előrehaladtával sajnos tovább csökken a szervezetben. Az ételek alacsony magnéziumtartalma mellett hozzájárul a csökkenéshez a magnézium bélben történő felszívódásának romlása is. Az életkorral együtt nő a vizeletben történő magnézium kiválasztás a veseműködés romlása miatt. Az alacsony magnéziumszintet nehéz lehet felismerni, mert könnyen összetéveszthető az öregedés általános tüneteivel. De mi történik a szervezetben, ha figyelembe vesszük az alacsony magnéziumszint hatását az öregedésre?
A bélflóra megváltozása
Az életkor előrehaladtával a bélflóra összetétele fokozatosan változik, ami a bélrendszeri sokféleség általános csökkenéséhez vezet. A bélmikrobióta egyensúlyának felborulása és a bél mikrobiom zavara tovább befolyásolja a szervezet fiziológiai folyamatait. Ez konkrétan például a laktáz enzim csökkenéséhez vezethet, ami laktózintoleranciát okozhat. A bél mikrobiom elemzése összefüggéseket mutatott ki az étrendi magnéziumszint és a bélflóra összetétele között. Bebizonyosodott, hogy a magnéziumpótlás növeli az egészséges bélflórához kapcsolódó baktériumok mennyiségét.
Az autofágia, azaz a sejtek javításának korlátozása
Az autofágia egy olyan sejtes folyamat, amely során a sejtek megjavítják és újrahasznosítják a sérült sejt alkotóelemeket. A test képessége ennek a folyamatnak az elvégzésére az életkor előrehaladtával csökken, ami a sérült sejtstruktúrák és -részek felhalmozódásához vezet. Ezt úgy képzelheti el, mint egyfajta „sejtszemetet” a sejt belsejében. Nyilvánvaló, hogy ez nem egy ideális állapot. Tanulmányok kimutatták, hogy a magnézium ebben jelentős segítséget nyújthat. Az alacsony magnéziumszint az étrendben csökkent autofágiával jár, míg a magnéziumpótlás támogathatja az autofágiát.
Az autofágia megszünteti a sejtekben lévő kóros jelenségeket.
A telomerek rövidülése
Talán már hallott róluk. A telomerek a kromoszómák végein található DNS-szakaszok, amelyek minden sejtosztódáskor rövidülnek. Ezért az öregedéssel együtt rövidülnek. Amikor a telomerek elérik a kritikus hosszúságot, a sejtosztódás leáll. A telomerek fő szerepe a kromoszómák védelme. Itt játszik fontos szerepet a magnézium. Segít szabályozni a telomerek szerkezetét, épségét és működését, valamint az enzim működését, amely megakadályozza a telomerek rövidülését. Kutatások kimutatták, hogy a magasabb magnézium bevitel hosszabb telomereket eredményez. A magnéziumnak köszönhetően a telomerek hosszabb ideig képesek osztódni, így a sejtek tovább élnek.
Az alacsony magnéziumszint idősebb korban szintén befolyásolja a sejtek közötti kommunikációt, az immunrendszert, az őssejteket és a különböző szövetek sejtjeinek osztódását, valamint megváltoztatja a sejtek anyagcseréjét. A magnéziumhiány felismerése azonban nem mindig könnyű. A magnéziumszintet általában a vérszérumban mérik, ami a test magnézium tartalmának csak egy nagyon kis részét tükrözi. A testben található magnézium körülbelül 50-60%-a a csontokban tárolódik, a többi pedig a sejtekben található. A szérumban mindössze kevesebb mint 1% van jelen. Ezért a szérumszintek gyakran nem tükrözik pontosan a sejtek magnéziumszintjét. Ezek alacsonyak lehetnek, még akkor is, ha a szérumszintek megfelelő tartományban vannak. Egy másik módszer a magnéziumszint mérésére a vérvizsgálat, vagy közvetlenül a sejtekben lévő magnézium mennyiségének meghatározása.
Próbáltad már az Mg 2.0-t?
A magnézium 6 szerves formájának egyedülálló kombinációja D-vitaminnal kombinálva a még jobb felszívódás érdekében.