A stressz a test fiziológiai és pszichológiai reakcióinak összessége külső vagy belső ingerekre, amelyeket megterhelőnek, fenyegetőnek vagy kimerítőnek érzékelünk. Akkor alakul ki, amikor a szervezet egy helyzetet fenyegetésként vagy kihívásként érzékel, és aktiválja az úgynevezett "harcolj vagy menekülj" reakciót. Ha a test hosszú ideig ebben az állapotban van, akkor krónikus stresszről beszélünk, ami már nem kedvező a szervezet számára. Ennek ellentéte az akut stressz, amelyből viszont már előnyt is kovácsolhatunk. Mit tud tehát a „jó stressz”?

Talán ismeri azt az érzést a gyomrában, amikor egy igazán pörgős körhintán ül. Ez a test számára szintén egy bizonyos mértékű stresszt jelent, még akkor is, ha élvezi az őrült menetet. Ez az érzés enyhe stresszreakcióként jelentkezik, és potenciálisan növelheti az agy teljesítményét. Az enyhe stressz ugyanis erősíti a neuronok közötti kapcsolatokat az agyban, javítja a memóriát és a figyelmet, és segít produktívabbá válni.

A Berkeley Egyetem tudósainak tanulmánya kimutatta, hogy a laboratóriumi patkányok esetében a rövid stresszhelyzetek aktiválták az agyuk őssejtjeit. Ezek új idegsejtekké alakultak, ami két hét elteltével az agyi teljesítmény növekedéséhez vezetett.

Az agyi teljesítmény javulása valószínűleg megmagyarázza, miért teljesítenek egyesek jobban stressz alatt. Ez gyakran utolsó pillanatra hagyott feladatoknál vagy rövid határidőkkel kapcsolatos teendőknél jelentkezik. Ha úgy érzi, hogy Ön is közéjük tartozik, ezt könnyen megfigyelheti magán. Próbálja meg értékelni a munkateljesítményét azon napokon, amikor nagyobb mértékű stresszt él át a munkahelyén. Lehetséges, hogy észreveszi: ilyenkor sokkal koncentráltabb és produktívabb, mint azokon a napokon, amikor alacsony a stressz szintje.

A „harcolj vagy menekülj” reakció, amely stressz esetén alakul ki, azt a célt szolgálja, hogy megvédje Önt, akár sérüléstől, akár más fenyegetéstől. Érdekes módon az alacsony szintű stresszhormonok segítenek a fertőzések megelőzésében is. Az enyhe stressz serkenti egy interleukin nevű vegyület termelését, amely gyors lendületet ad az immunrendszernek, és ezáltal megvédheti a betegségektől. Ezzel szemben a krónikus stressz éppen ellenkező hatást gyakorol: gyengíti az immunrendszert és növeli a gyulladást.

És mi is pontosan az interleukin? Az interleukinok olyan fehérje csoportok, amelyek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában. Ezek a jelző molekulák lehetővé teszik a különböző fehérvérsejtek (immunsejtek) és más testi sejtek közötti kommunikációt. Minden interleukinnak sajátos funkciója és célja van; például elősegítik az immunsejtek növekedését és aktiválását, koordinálják az immunrendszer fertőzésekre és gyulladásokra adott válaszát, valamint segítenek az antitestek képzésében.

Amikor egy problémát vagy helyzetet kell megoldanunk, gyakran nagy stressznek vagyunk kitéve. Hasonlóképpen működnek a betegségek vagy az oltások is. Első találkozáskor a test talán zavartan reagál, de például a második influenzánál már pontosan tudni fogja, mit kell tennie. Ugyanez igaz bármilyen más helyzetre is. Ha rendszeresen ki van téve szokatlan helyzeteknek, az agy megtanulja, hogyan váljon ellenállóbbá a jövőben. Ebben az értelemben a stressz megerősíti Önt. De hogyan lehet ezeket az állapotokat a legjobban kezelni?

Van néhány gyakorlati tippünk, amit akár azonnal kipróbálhat:

A hosszú kilégzés valószínűleg a legegyszerűbb és leggyorsabb segítség stresszes helyzetekben. A gyors enyhüléshez elég, ha a kilégzés hosszabb, mint a belégzés. Például belégzés 4 ütemig, a légzés visszatartása 7 ütemig, és kilégzés 8 ütemig. A légzés remek eszköz az elsősegélynyújtásban, hiszen bárhová magával viheti.

A második hasznos légzőgyakorlat a "dobozlégzés". Ennél a belégzés, kilégzés és a közöttük lévő légzésvisszatartás mind 4 másodpercig tart. Így néz ki: belégzés 4 ütemre, légzésvisszatartás 4 ütemre, kilégzés 4 ütemre, és légzésvisszatartás 4 ütemre.

Az akut stressz enyhítésében segíthet a mindfulness technika is. A lényege, hogy a figyelmét egy másik tárgyra irányítja, nem pedig saját magára. Kipróbálhatja az 5-4-3-2-1 módszert, amely egyszerűen abból áll, hogy körülnéz, és megkeres:

5 dolgot, amit lát

4 dolgot, amit megérinthet

3 dolgot, amit hall

2 dolgot, amit érez

1 dolgot, amit megkóstolhat

Ha ez kezdetben túl bonyolultnak tűnik, próbáljon csak egy érzékre koncentrálni, például a látásra, és keressen minél több azonos színű tárgyat. A mindfulness nagyszerűen fejleszthető, és kiváló segítőtárs lehet stresszes helyzetekben.

Egy másik tipp már némi gyakorlást igényel, de ha elsajátítja, bárhol alkalmazhatja. Ez a Jacobson-féle progresszív izomrelaxáció. A módszer lényege az izmok feszítése és ellazítása, légzéssel kísérve. Általában 5 ütemre történik a belégzés, miközben fokozatosan feszíti az adott izomcsoportot, enyhe összehúzódástól egészen a maximumig. Ezt követi a fokozatos lazítás és a kilégzés. Mivel gyakorlati példákat ígértünk, itt van egy videó a Don't Let Your Soul Go szervezettől: https://www.youtube.com/watch?v=6U3C_uhKfUc.

A felsorolt technikák mellett kipróbálhatja a meditációt, relaxációs zenét fülhallgatóval, vagy gyógynövényeket és gyógyteákat is. Nyugtató hatásúak lehetnek például az orbáncfű, a citromfű, a komló és a macskagyökér, amelyeket megtalál a Stress Free készítményünkben. Úgyhogy stresszeljen kevesebbet!