Mit szólnál a golyóálló immunitáshoz

A megfázás és az influenza szezonja körülbelül októbertől májusig tart. A megfázás csúcshónapja december és január. Az influenzafertőzöttség februárban és márciusban tetőzik. A Covidot leszámítva most (február közepén) vagyunk a legkockázatosabb időszakban, amikor gyakori a megfázást és influenzát okozó vírusok megbetegedése.

Ha segíteni akarsz a szervezetednek egy golyóálló és teljes mértékben működőképes immunitás kialakításában, és ezzel megelőzni ezeket a kellemetlen betegségeket, akkor ezt az öt dolgot érdemes átvenned és bevezetned az életedbe.

Alvás

Az alvás szinte minden élettani funkciót érint a szervezetben. Ezért nem meglepő, hogy az alvás is támogatja az immunrendszert. A kutatók 164 férfi és nő alvását mérték öt napon keresztül, majd kitették őket egy megfázás vírusának. Azok az emberek, akik hat óránál kevesebbet aludtak éjszaka a vírussal való érintkezés előtt, több mint négyszer nagyobb eséllyel alakultak ki megfázásban. Bár a megnövekedett kockázat a 6-7 órát aludt embereknél is megfigyelhető volt, a kockázat megugrása akkor következett be, amikor az alvási idő hat óra alá csökkent. [1]

Kimutatták, hogy 5 óránál kevesebb alvás 45,2%-kal növeli a megfázás valószínűségét. Több mint hét óra alvás esetén ez a valószínűség majdnem háromszor kisebb. Mit szólnál, ha holnap aludnál egy plusz órát?

Hideg

A keményedés nemcsak fiziológiai szempontból jelent előnyt az ember számára ( lásd a hidegterápia mentális előnyei című cikket ).

Ha szeretnéd kihasználni a hideg pozitív hatását és támogatni az immunitásodat, akkor nem feltétlenül kell egyből úszni a jégtáblák közé. Egy 2016-os tanulmány kimutatta, hogy egy meleg zuhany, majd egy 30-90 másodperces hideg zuhany legalább harminc egymást követő napon keresztül 29%-kal csökkentette a megfázás valószínűségét. [2]

A feldolgozott élelmiszerek korlátozása

Az evolúció során az immunrendszer és a bél mikroflóra olyan kölcsönös kapcsolatot alakított ki, amely együttműködve támogatja egymást. Ennek a kölcsönhatásnak a fontosságát egyértelműen alátámasztja az a tény, hogy a szervezet immunsejtjeinek 70-80%-a a bélben található. Amit eszünk, az alakítja bélrendszerünk mikroflórájának egyensúlyát vagy kiegyensúlyozatlanságát.

Az ipari és nagymértékben feldolgozott élelmiszerek hozzájárulnak a bél mikrobióma megzavarásához, és megzavarhatják az immunrendszert.

Finomított cukor, telített zsírsavak, só, mesterséges édesítőszerek, vagy akár egyes genetikailag módosított növények túlzott fogyasztása különböző mechanizmusok révén gyengítheti az immunitást a megnövekedett mennyiségű gyulladásos molekula és oxidatív stressz révén. [3]

Ezeknek az anyagoknak a túlzott fogyasztása csökkenti immunrendszerünk azon képességét, hogy reagáljon a fertőzésekre, és végül kontrolláljon a fertőzésekre.

Mozgalom

Mint ismeretes, a mozgás és a testmozgás az immunrendszer modulátoraként működik. Természetesen az edzéssel kapcsolatos immunválasz olyan tényezőktől függ, mint a rendszeresség, intenzitás, időtartam és az erőfeszítés típusa.

A fizikai aktivitásról folyamatosan kimutatták, hogy drámai módon csökkenti a szisztémás gyulladások, a túlzott testtömeg és a nem fertőző betegségek kialakulásának kockázatát, amelyekről ismert, hogy károsítják az immunrendszer működését. [4]

A legkonzisztensebb bizonyítékok azt sugallják, hogy hetente ~150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás szükséges az optimális immuntámogatás eléréséhez. Azonban még az erőteljes fizikai aktivitás is védelmet nyújt a vírusfertőzések ellen. [4]

Például egy 2018-as, 1413 ember bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy azok, akik hetente legalább háromszor sportolnak, 26%-kal kisebb eséllyel fázik meg.

Hogyan működik?

Összefoglalva, a mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás serkenti az immunrendszer patogénellenes aktivitásának növekedését, az immunrendszer kulcssejtjeinek keringésének átmeneti növekedésével együtt. Ugyanakkor enyhén megnövekszik a vázizomzatból felszabaduló stresszhormonok mennyisége, ami edzés után több órával gyulladáscsökkentő környezetet teremt. Az idő múlásával ezek az átmeneti változások az immunitásban, amelyek minden közepes intenzitású fizikai tevékenység után fellépnek, hozzájárulnak a fertőző kórokozók elleni immunválasz javulásához, és védelmet nyújtanak a fertőző betegségek tüneteivel szemben, vagy enyhítik a tüneteket. [4]

Vitaminok és ásványi anyagok 

Végül ezekről az anyagokról sem szabad megfeledkezni. Egyes vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek az immunrendszer különböző rétegeinek támogatásához, hanem számos kölcsönhatásban lévő immunsejtnek is.

C-vitamin – Kétségtelenül a legismertebb antioxidáns, mely nélkülözhetetlen segítőtársnak bizonyult a leggyakoribb betegségek megelőzésében és leküzdésében.

D3-vitamin – A D-vitamin valójában nem vitamin, hanem szteroid hormon. Ugyanakkor fontos szerepet játszik az immunitásban. Az alacsony D-vitamin szint a gyulladásos citokinek növekedésével, valamint a tüdőgyulladás és a vírusos felső légúti fertőzések kockázatának jelentős növekedésével jár. [5]

Cink – Jelzőmolekulaként működik az immunsejtek számára, és egyúttal a veleszületett immunitás közvetítőjeként is működik. A cinkhiány negatívan befolyásolja a szerzett immunitás kialakulását, mivel gátolja az immunsejtek növekedését és egyes funkcióit. [6]

Szelén – Erősen befolyásolja a gyulladást és az immunválaszt. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a szelén immunerősítő tulajdonságai az emberekben, legalábbis részben, a jobb B- és T-immunsejt-aktivitásból erednek.

vagy egyszerűen csak használja az Immune terméket, amely az összes fent említett vitamint és ásványi anyagot tartalmazza. 8 másik anyaggal és természetes szerves kivonattal segíti a szervezetet egy okosabb és ellenállóbb immunrendszer felépítésében.